Emlékszem, mikor Isten azt mondta nekem, hogy hagyjam ott a teljes állásomat, ahol nagyon jól kerestem. elkezdett foglalkozni velem, azt mondta: „ezt ott fogod hagyni, otthon maradsz, és felkészülsz a szolgálatra”.
Nem engedelmeskedtem egyből, mert féltem otthagyni az állásomat.
Végül is, hogyan lehetek egyáltalán biztos benne, hogy Isten szólt hozzám?
Ő pedig ösztökélt, végül megpróbáltam egyezséget kötni vele, azt mondtam, „nem fogok teljes állásban dolgozni, de részmunkaidőben igen.”
Tehát elmentem részmunkaidőben dolgozni, mert féltem teljesen rábízni magam Istenre.
Tehát elmentem részmunkaidőben dolgozni, mert féltem teljesen rábízni magam Istenre.
Dave-nek és nekem nem volt annyi bevételünk, mint előtte, de rájöttem, hogy a korábbinál kevesebb pénzből is ki tudunk jönni. Meg kellett húzni a nadrágszíjat, de ki tudtuk fizetni a számláinkat.
Több időm is volt felkészülni a szolgálatra. Jó tervnek tűnt, de nem Isten terve volt.
Megtanultam, hogy Isten nem akar „egyezségeket”, és végül ki is rúgtak a részmunkaidős állásból.
Megtanultam, hogy Isten nem akar „egyezségeket”, és végül ki is rúgtak a részmunkaidős állásból.
Jó munkaerő voltam, és soha nem rúgtak ki addig sehonnan.
Bár nem tetszettek a körülményeim, végül oda kerültem, ahol Isten végig látni akart – teljesen tőle függtem.
Munka nélkül meg kellett tanulnom Istenben bízni minden egyes kis dologban, amire csak szükségem volt. Hat évig isteni közbenjárás kellett ahhoz is minden egyes hónapban, hogy kifizessük a számláinkat, de ez idő alatt rengeteget tanultam Isten hűségéről.
Munka nélkül meg kellett tanulnom Istenben bízni minden egyes kis dologban, amire csak szükségem volt. Hat évig isteni közbenjárás kellett ahhoz is minden egyes hónapban, hogy kifizessük a számláinkat, de ez idő alatt rengeteget tanultam Isten hűségéről.
Mindig gondoskodott rólunk, és amit ekkor megtapasztaltunk, az képessé tett minket arra, hogy bízzunk Benne, Ő biztosítani fogja a forrásokat, melyek egy nemzetközi szolgálat működéséhez kellenek.
Bátorítalak, hogy teljes mértékben engedelmeskedj Istennek, és ne próbálj egyezkedni Vele, mert az soha nem fog működni!
Isten szava ma hozzád: Ha egyezkedünk Istennel, soha nem nyerünk.

Te benned bíztam, Uram! (Zsolt.31,1.)
Emlékszem, mikor Isten azt mondta nekem, hogy hagyjam ott a teljes állásomat, ahol nagyon jól kerestem. elkezdett foglalkozni velem, azt mondta: „ezt ott fogod hagyni, otthon maradsz, és felkészülsz a szolgálatra”.
nem engedelmeskedtem egyből, mert féltem otthagyni az állásomat. Végül is, hogyan lehetek egyáltalán biztos benne, hogy Isten szólt hozzám? Ő pedig ösztökélt, végül megpróbáltam egyezséget kötni vele, azt mondtam, „nem fogok teljes állásban dolgozni, de részmunkaidőben igen.”
tehát elmentem részmunkaidőben dolgozni, mert féltem teljesen rábízni magam Istenre. Dave-nek és nekem nem volt annyi bevételünk, mint előtte, de rájöttem, hogy a korábbinál kevesebb pénzből is ki tudunk jönni. Meg kellett húzni a nadrágszíjat, de ki tudtuk fizetni a számláinkat. több időm is volt felkészülni a szolgálatra. Jó tervnek tűnt, de nem Isten terve volt.
Megtanultam, hogy Isten nem akar „egyezségeket”, és végül ki is rúgtak a részmunkaidős állásból. Jó munkaerő voltam, és soha nem rúgtak ki addig sehonnan. Bár nem tetszettek a körülményeim, végül oda kerültem, ahol Isten végig látni akart – teljesen tőle függtem.
Munka nélkül meg kellett tanulnom Istenben bízni minden egyes kis dologban, amire csak szükségem volt. Hat évig isteni közbenjárás kellett ahhoz is minden egyes hónapban, hogy kifizessük a számláinkat, de ez idő alatt rengeteget tanultam Isten hűségéről. Mindig gondoskodott rólunk, és amit ekkor megtapasztaltunk, az képessé tett minket arra, hogy bízzunk Benne, Ő biztosítani fogja a forrásokat, melyek egy nemzetközi szolgálat működéséhez kellenek. Bátorítalak, hogy teljes mértékben engedelmeskedj Istennek, és ne próbálj egyezkedni Vele, mert az soha nem fog működni!
Isten szava ma hozzád: Ha egyezkedünk Istennel, soha nem nyerünk.
Isten szava ma hozzád: Ha egyezkedünk Istennel, soha nem nyerünk.

Te benned bíztam, Uram! (Zsolt.31,1.)
Emlékszem, mikor Isten azt mondta nekem, hogy hagyjam ott a teljes állásomat, ahol nagyon jól kerestem. elkezdett foglalkozni velem, azt mondta: „ezt ott fogod hagyni, otthon maradsz, és felkészülsz a szolgálatra”.
nem engedelmeskedtem egyből, mert féltem otthagyni az állásomat. Végül is, hogyan lehetek egyáltalán biztos benne, hogy Isten szólt hozzám? Ő pedig ösztökélt, végül megpróbáltam egyezséget kötni vele, azt mondtam, „nem fogok teljes állásban dolgozni, de részmunkaidőben igen.”
tehát elmentem részmunkaidőben dolgozni, mert féltem teljesen rábízni magam Istenre. Dave-nek és nekem nem volt annyi bevételünk, mint előtte, de rájöttem, hogy a korábbinál kevesebb pénzből is ki tudunk jönni. Meg kellett húzni a nadrágszíjat, de ki tudtuk fizetni a számláinkat. több időm is volt felkészülni a szolgálatra. Jó tervnek tűnt, de nem Isten terve volt.
Megtanultam, hogy Isten nem akar „egyezségeket”, és végül ki is rúgtak a részmunkaidős állásból. Jó munkaerő voltam, és soha nem rúgtak ki addig sehonnan. Bár nem tetszettek a körülményeim, végül oda kerültem, ahol Isten végig látni akart – teljesen tőle függtem.
Munka nélkül meg kellett tanulnom Istenben bízni minden egyes kis dologban, amire csak szükségem volt. Hat évig isteni közbenjárás kellett ahhoz is minden egyes hónapban, hogy kifizessük a számláinkat, de ez idő alatt rengeteget tanultam Isten hűségéről. Mindig gondoskodott rólunk, és amit ekkor megtapasztaltunk, az képessé tett minket arra, hogy bízzunk Benne, Ő biztosítani fogja a forrásokat, melyek egy nemzetközi szolgálat működéséhez kellenek. Bátorítalak, hogy teljes mértékben engedelmeskedj Istennek, és ne próbálj egyezkedni Vele, mert az soha nem fog működni!
Isten szava ma hozzád: Ha egyezkedünk Istennel, soha nem nyerünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése